.png)
Tüszindor
Tüszindor nem más, mint az istenek városa, pontos helyét viszont legendák övezik. Sokak szerint a felhők között húzódik, s a lábai alatt terül el az egész világ. Mások szerint inkább a jégfagyta tengereken túl található, ahol az ismert világ véget ér, ám egy egészen új kezdődik. Bárhol is legyen azonban pontosan az Isteneknek Birodalma, az ember számára egészen felfoghatatlan méretekkel és földöntúli pompával rendelkezik. Úgy tartják ugyanis, hogy a fénye még az örökkévalóságot is képes beragyogni.
A világ teremtése. Az emberek felemelkedése. Az istenek háborúja
Scráf istennő a világok teremtője. Ő a kezdetek kezdete. Az ő méhében fogant meg a világ és a végtelen szeretete hívta azt életre. Minden földrész, minden hegy és óceán, minden fa és minden növény az ő szíve, lelke és keze munkája.
A világot viszont még több élettel szerette volna megtölteni, ehhez pedig segítségre volt szüksége. Úgy érezte, egymaga aligha lesz képes mindent egyensúlyban tartani, a lelke mélyén pedig magányos volt. Így világra hívta a többi istent, kiket az övével azonos erővel ruházott fel.
Notál és Maleck voltak az elsők. Gyermekek, akik testvérek ugyan, de egymás ellentétez ég és a mélység urai, kiknek ellentéte tartja egyensúlyban a világot. Notál volt a bölcs és megértő, ki minden szavát követte a földanyának. Maleck pedig az árny, kinek feladata a bírálat, a mindenkori felülvizsgálat volt. A két testvér viszont egyaránt rajongott az istennőért. Ölre mentek a szeretetéért, majd ezen szeretet később szerelemmé vált. Scráf és Notál további gyermekeket hoztak a világra; Strómot és Ithét. A két fiatal testvér feladata a szüleik birodalmának kiterjesztése és az apró részletekig terjedő egyensúly fenntartása volt. Maleck megelégelte, hogy az általa képviselt szerepet minduntalan figyelmen kívül hagyják fivérei és nővérei. Ám dühének valódi oka maga az irigység volt testvére és teremtője iránt.
Maleck Kitört az istennő által alkotta szabályok és rendszer korlátai közül, majd saját világot hozott létre a mélyben, az alvilágot. Hamarosan háborút indított testvérei ellen és megalkotta kegyetlen fenevadjait. Ezen lények hol hatalmasak, hol pedig egészen aprók voltak, ám mindük elképesztő erővel bírt. A hirtelen jött támadások egyikén pedig sikerült felülkerekednie testvérein, majd elrabolnia Scráf istennőt. A teremtőt bebörtönözve tartotta, de egyre nehezebben tudta titkolni iránta érzett szerelmét. Amíg Notál vezetésével a testvérei a bosszút tervezték, ő az ágyasaként tartotta az ősanyát, ki végül egy fattyú gyermeket szült neki, Horbecket. A fiú gyorsan nőtt és nem sokkal később Maleck hadvezérévé vált. Magává a háború istenévé. Notál az egyre véresebbé váló háború nyomán felemelte az embereket, kiket addig az állatokkal egyenrangúnak tartott. Felruházta őket mindazon tudással és fegyverekkel, amikre addig csakis az istenek voltak méltók.
Az istenek háborúja évtizedekről évszázadokra nyúlt. Maleck, aki maga is kivette részét a különböző, földön élő lények teremtésében, elképedt az emberek erején. Notál ezen lépése hatásosnak bizonyult testvére fenevadjai ellen. Hiába vetették meg az istenek az embereket, az erejük megkérdőjelezhetetlennek bizonyult. Szétzúzták Maleck seregeit, aki szépen, lassan, de visszaszorult saját a világába.
Notál hamarosan kiszabadította Scráf istennőt, gyermekeikkel közösen pedig végleg legyőzték a fattyú hadvezért, Horbecket. Nem sokkal ezután pedig magát a lázadó istent, Malecket is. Az istennő maga végzett Horbeckkel és kitörölte őt az örökkévalóságból. Ám Malecket képtelen volt megölni. Az ereje addigra már az övét és az összes istenét is túlszárnyalta. Notál és gyermekeik viszont képesek voltak darabokra törni őt, tudatát pedig szétszórták a világmindenség csillagai között. Maleck csatlósai mind megsemmisültek és a feledés homályába vesztek. Ezután az ezeréves béke időszaka következett.
Akkoriban az emberek," a régi nagyurak ", úgy éltek mint maguk az istenek. Kölcsönös bizalommal ültek az istenek oldalán. Ám az emberek isteneiktől kapott ereje hamarosan hatalomvággyá torzult. Fellázadtak teremtőik ellen és maguknak követelték a birodalom trónját. Úgy hitték, az istenek nélkülük nem létezhetnének. Notál elborzadt teremtényeik gyarlóságán és kitagadta őket Tüszindor palotájából.
Ám a szavak amiket az emberek ajkáról hallott, valójában Malecket idézték fel benne. Notál és Scráf rájött, hogy a gonoszságot nem lehet kiírtani a világból, ám be lehet börtönözni azt. Egy új, saját képükre teremtett, és láncra vert Malecket hoztak létre, aki a föld alatt fortyogó magmában fogja várni mindazokat, akik nem hajlandók az ő általuk létrehozott, békés és harmonikus világban élni.
Ám a nagy istenek könyörületesek...ha az ember képes lesz megrövidített élete során példás életet élni, elfogadja a teremtők hatalmasságát és bocsánatukért esedezik, megbocsátást nyerhet bűneiért. Az ember halála után ismét beléphet majd Tüszindor kapuján, ahol a bőség kosarából egyaránt vehet, az istenek feltétlen szeretete által pedig újból halhatatlanná válhat. Azonban, ha gyarlóságát képtelen lesz levedleni, az örökkévalóságig fog Maleck tüzes poklában égni.
Az idő és az évszakok
Az istenek háborúja idején a világ kimozdult a megszokott körforgásból. Az évszakok a kétszeresükre nyúltak. Hosszú, jeges telek, és szinte már perzselően izzó, égető nyarak váltották egymást. Semmilyen élőlénynek nem kedveztek ezen szeszélyes évszakok. A folyók és a földek hol kiszáradtak, hol megfagytak. Az emberek éheztek…mindenki a háború végért rimánkodott. Éppen ezért egyre többen csatlakoztak az istenek csatájához, ami sorsfordítónak bizonyult. Miután az istenek legyőzték az áruló Malecket, igyekeztek visszaállítani a természet rendjét. Minden évszakért egy nagy Isten felelt, kik három havonta váltották egymást, ám a körüli körforgásváltozatlanul kétszer annyi idő maradt. Az éveket az istenek dicsőségére mégis az általuk védett évszakok váltakozásához mérik azóta is az Északi emberek.
Scráf - Az istenek anyja. A teremtés istennője. Föld. Tudás. Teremtés. A nyár védelmezője.
Notál – Főisten, Scráf istennő első fia és férje. Maleck testvére. Ég. Erő. Rend. A tél védelmezője.
Stróm – Scráf és Notál gyermeke. Ithé férje. Eső. Vihar. A Vizek istene. Az ősz védelmezője.
Ithé – Notál és Scráf gyermeke. Stróm felesége. Szépség. Bölcsesség. Fák és növények. A tavasz védelmezője.
Maleck - Az alvilág istene. Notál fivére, a lázadó isten. Tűz. Bírálat. Káosz általi rend. Hitszegés. Újító erő. Az újjáalkotott Maleck az istenek szolgája. A kárhoztatott lelkek kínzómestere.
Horbeck – Scráf és Maleck fattyú fia. Sötétség. Háború. Halál. A pusztítás sötét istene. (Sokan az ősi Maleckként hivatkoznak rá, mert az ereje az első Malcketől ered.)
